4. r�sz

Zik k�s� d�lut�n �rt haza. Lizi t�rsas�g�ban szinte rohant az id�. Ann�nak megvolt az a j� szok�sa, hogy cetliket ragasztott az ajt�f�lf�ra, ha elment, ez�rt Zik mindig tudta, otthon van-e vagy nem. Ezen a napon �pp egy filmet akart megn�zni, Yoh-nak addig edzenie kellett. Zik kinyitotta a bej�rati ajt�t, �s szemben tal�lta mag�t Yoh-val, aki �pp futni k�sz�lt.

- H�t te meg merre volt�l? V�rj csak… Mi�rt vagy ilyen piros?

- Olyan fur�n �rzem magam… Tal�lkoztam egy l�nnyal…

Zik legnagyobb megd�bben�s�re j�testv�re elkezdett has�t fogva r�h�gni rajta. Zik felvonta a szem�ld�k�t, mire Yoh abbahagyta a nevet�st, de m�g mindig sz�lesen vigyorgott.

- Azt ne mondd hogy belez�gt�l egy csajba! – k�rdezte. Fur�n hangs�lyozta a mondatot, ez�rt Zik �jra elpirult.

- Ez az?

Yoh most m�r nem nevetett, hanem meredten b�mult testv�r�re.

- Azt mondod azt se tudod mi az?

- Nem, nem tudom. Eg�sz �letemben alig tal�lkoztam emberekkel, m�r honnan tudn�m? – v�gott vissza kicsit s�rtetten Zik. T�nyleg nem is ismerte ezt a sz�t, hogy „szerelem”. Azt meg m�g kev�sb�, hogy mit is jelent.

Yoh elt�totta a sz�j�t. Azt nem gondolta volna, hogy… h�t… Nem tudta megfogalmazni, Zik milyen. Tudatlan? Valahogy olyan b�na sz�. H�lye? El�g er�s kifejez�s r�… De v�g�l testv�r�nek igaza volt, hiszen honnan tudta volna, ha m�g sosem tapasztalta.

- Mindegy, ha ti �gy h�vj�tok – vont v�llat Zik, �s bement a h�zba. – Nekem j�, a l�nyeg, hogy…

De ekkor m�r Yoh az aznapi harminc kilom�ter�t futotta.

Zik az �gyon fek�dt, �s a mennyezetet b�multa. Boldog volt, �let�ben el�sz�r teljes boldogs�g �rasztotta el a sz�v�t. Ez az �rz�s neki eddig teljesen idegen volt, a boldogs�g �s a szerelem eddig m�g nem tal�lt r�… De most m�r igen: gondolatai Lizi k�r�l forogtak, �s hogy mennyire v�rja a m�snapi tal�lkoz�t…

Ajt�nyit�s hallatszott, majd be is csukt�k. Zik gondolta, hogy Yoh j�tt vissza a fut�sb�l, ez�rt kiment a konyh�ba. Ott tal�lta Yoh-t – �s Ann�t.

- Szia Anna! – k�sz�nt a f�lelem legkisebb jele n�lk�l Zik.

- Ez meg akar halni – futott �t Yoh agy�n, mivel Anna egy�bk�nt is el�gg� rossz hangulatban volt.

- Te meg mit keresel itt? Nem volt el�g, amit m�ltkor kapt�l? – kiab�lta Anna.

- K�sz�nni az�rt illik. – r�zta a fej�t szemtelen�l Zik. Yoh most m�r biztos volt benne, hogy Anna kiny�rja a b�tyj�t. – A m�ltkor pedig semmit sem kaptam t�led, Anna – folytatta, finoman megnyomva a „t�led” sz�t. – Egy kis gy�ngyz�port, de az nem �ll�tott meg. Mondtam, egymilli� gy�nggyel sem tudt�l volna meg�ll�tani. De most nem ez�rt vagyok itt.

- Akkor mi�rt? – sziszegte Anna. L�tszott rajta, hogy sz�vesen k�pen t�r�ln� Ziket.

- Mert most m�r nem akarok senkit meg�lni, nyugodtan szeretn�k �lni. - Anna Zik szem�t f�rk�szte, de a fi� igazat mondott. Anna ezt nem sz�vesen fogadta el, elv�gre Zik az ellens�g�k volt hossz�-hossz� ideig.

- Ja �s Anna – sz�lalt meg Zik. – Ezt a vir�got pedig fogadd el bocs�natk�r�sem jel��l.

Egy sz�l sz�p vir�got ny�jtott �t a l�nynak. A mez�n szedte, �s t�nyleg bocs�natk�r�sre sz�nta. Anna nem volt az a t�pus, aki ezen nagyon meghat�dott volna, de a vir�got az�rt elfogadta. Yoh elismer�en n�zett Zikre, mert ha � rendezi meg ezt a m�sort, akkor m�r valami s�m�nhoz csatlakozna – szellemk�nt.

- J�, de akkor kiveszed a r�szed az edz�sb�l �s a h�zimunk�b�l is. Ugyan�gy, mint Yoh.

- Rendben.

- Itt a lista, holnap mit fogsz csin�lni.

- Reggel hatkor fut�s egy �r�t, reggeli el�tt. H�tre k�sz legyen a reggeli, ne f�zd t�l a toj�st. Ut�na k�tsz�z fel�l�s. Felmosod a f�rd�szob�t, a konyh�t �s a szob�kat. D�lben te f�z�d az eb�det, ut�na elm�sz bev�s�rolni a vacsor�hoz. Ut�na m�g futsz egy �r�t. H�romsz�z fekv�t�masz, ut�na elmosogatsz. Vacsor�t f�z�l, sushit, �s finomra f�zd, k�l�nben az est�t a konyh�ban t�lt�d! Ut�na f�rd�s, �s mehettek aludni. – Zik feln�zett a list�b�l, �s nyugodt hangon v�laszolt. – Rendben.

- Micsoda?! – kiab�lt Yoh. – Ennyi munk�t m�g �n sem kapok, erre azt mondod, hogy rendben?

- Ja �s elfelejtettem: te fogsz seg�teni neki mindenben – mondta Anna, majd kiment a konyh�b�l, mag�ra hagyva a k�t fi�t.

- Az eg�sz napom el lesz foglalva – gondolta Zik. – Mikor tal�lkozok �gy majd Lizivel?

M�g egyszer �tn�zte a list�t. D�lut�n lesz egy kis szabadid�m, ha siker�l a vacsi – j�tt r� boldogan. Azonban a hirtelen j�tt �r�met be�rny�kolta az a t�ny, hogy nem tudott f�zni…

Lizi a parkban �lt, laptopj�val az �l�ben. Gy�ny�r� d�lut�n volt, a madarak csiripeltek a feje felett, az �g szikr�zott a k�ks�gt�l, a z�ld f�vet l�gyan lengette a szell�. Sz�p, k�s� ny�ri id�j�r�s volt ez, de sajnos nem tartott sok�ig: m�r augusztus v�ge volt, a napok egyre r�videbbek �s h�v�sebbek lettek. �m Lizi sz�v�t melengette egy �des kis titok, egy �rz�s… De lassan k�zeledett a nap, amikor megszerzi a m�sodik j�scseng�j�t, �s el kell indulnia a vil�gba, �j kalandok fel�…

Lizit laptopj�t egy hossz� �rny�k s�t�t�tette el. A l�ny megfordult, addigra m�r Zik le�lt. F�radtnak l�tszott, lihegett, mint aki futott.

- Mi a baj? – k�rdezte k�v�ncsian a l�ny. Zik s�hajtott egyet-kett�t, csak azut�n felelt.

- A h�zba… j�hetsz… Yoh azt mondta…- m�g mindig nem kapott rendesen leveg�t.

- �s mi�rt vagy ilyen f�radt? – a l�ny most m�r nem k�v�ncsian, ink�bb megnyugtat� hangon besz�lt.

- Mert ha ott lakom Yoh-n�l, nekem is ki kell vennem a r�szemet az edz�sb�l �s a h�zimunk�b�l is. Neked csak h�zimunk�znod kell majd, Anna azt mondta.

- Ki az az Anna?

- � Yoh… h�t… jegyese, azt hiszem. Nem egy kedves l�ny. Te sokkal kedvesebb vagy.

A l�ny kiss� elpirult ennek hallat�n. F�lbontott egy zacsk� gumicukrot, �s szemezgetni kezdte. Zik fel� ny�jtotta. A fi� vett bel�le, majd �rdekl�dve forgatta ujjai k�z�tt a kis macit.

- Ez micsoda?

A l�ny meglepet�s�ben f�lrenyelte a bekapott gumicukrot. K�h�gni kezdett, mire Zik egyszer-k�tszer h�tbav�gta. Persze csak finoman. Lizi a k�h�g�st�l pirosan k�sz�nte meg a seg�ts�get, majd kez�t az arc�ra t�ve v�rta, hogy elm�ljon a fejf�j�sa.

- Gumicukornak h�vj�k. K�stold meg, nagyon finom!

Zik megette. Nagyon �zlett neki, a finom eper�z sz�t�radt a sz�j�ban. Lizi a kez�be vett egy citroms�rg�t, �s azt mondta:

- Mondd sz�pen: �����!

- ����! – amint Zik kit�totta a sz�j�t, Lizi beletette a gumimacit. K�zben egy pillanatra hozz��rt a fi� ajkaihoz. Zik sz�v�t t�z �rasztotta el, amit m�g soha sem �rzett, v�gy, hogy megcs�kolja a l�nyt, mert szerette…

Most Zik vett kez�be egy macit. Lizi kinyitotta a sz�j�t, � pedig belerakta a cukrot. K�zben akaratlanul is a l�ny ajk�hoz �rt. Lizi r�n�zett, k�l�n�s, t�zes tekintettel. Azt�n megsz�lalt:

- �n nagyon szeretem a gumicukrot. Neked �zlik?

- Persze – felelt Zik, arra gondolva, hogy az�rt a pillanat�rt is m�r meg�rte. De term�szetesen �zlett is a cukor neki.

- �n im�dom. Megvigasztal ha elszemezem. Meg tudn�k bel�le enni t�z kil�t is. De ha v�laszthatn�k sz�z kil� gumicukor �s k�zted… akkor �n t�ged v�lasztan�lak.

A l�ny k�k szem�b�l �szintes�g sug�rzott, �s szeretet. �s m�g valami, ami miatt Zik k�zelebb h�z�dott a l�nyhoz, felemelte az arc�t, �s ajkaik m�r �ssze�rtek volna, mikor egy kem�ny hang has�totta �t a nyugodt, tavaszias leveg�t.

- ZIK!!!

Anna hangja r�gt�n sz�trebbentette a kis „gerlep�rt”, ahogy Yoh nevezte �ket. Zik b�ntudat n�lk�l n�zett Anna d�h�s szem�be.

- Szia, Anna.

- Neked v�letlen�l nem a boltban kellene lenned, hogy bev�s�rolj, �s ut�na vacsor�t k�sz�ts?

- De igen, �rmestern�. – az utols� sz�t Zik k�l�n�sen szemtelen hangs�llyal emelte ki. Lizi belekapaszkodott a karj�ba. Anna nem �pp kedves le�nyz� volt. – �s m�r megyek is.

- Aj�nlom, hogy a kaja ezek ut�n finom legyen! – mikor a fi� elment, Anna a m�sik l�ny fel� fordult. – Te pedig, Liza gyere velem.

- Lizinek szoktak h�vni – helyesb�tett f�l�nken. Valami azt s�gta neki, hogy nem �rdemes feleselnie.

- Akkor Lizi, nekem teljesen mindegy. Akkor a dr�ga bar�tod csak edzeni fog, a h�zimunk�t te v�gzed. Meg persze Yoh – ezt ellentmond�st nem t�r� hangon sorolta. – Kezdheted a mai vacsor�val.

- Igen, Anna.

Anna most el�sz�r elmosolyodott.

- L�tom, veled nem sok gondom lesz.

Amint haza�rtek, Anna kiadta a parancsot: amint Zik megj�n, h�rman nekil�tnak a f�z�snek: Zik, Lizi �s Yoh. Morty aznap nem tudott elmenni. Amikor a bev�s�rl�s felel�se betoppant – viszonylag hamar -, mindannyian nekil�ttak, hogy a k�rny�k legfinomabb sushij�t k�sz�ts�k el a harap�s kedv� Ann�nak. Eg�sz d�lut�n �s m�g este is a konyh�ban s�rg�l�dtek, de a h�zat �tleng� mennyei illat bizony�totta, hogy nem hi�ba dolgoztak. M�g Anna is azt mondta r�, hogy „Elfogadhat�”, ami dics�retnek sz�m�tott. Egy�tt �ltek egy nagy asztal k�r�l, �s ettek. Lizi kin�zett az ablakon, �s egy f�nyes csillagon akadt meg a szeme. Nem is csillag volt, hanem egy �st�k�s, ami �tsuhant az �jjeli �gbolton.

- A jel! – suttogta megig�zve. A t�bbiek r�n�ztek. – L�ttam a jelet. Meg kell felelnem a s�m�ntan�cs el�tt �jra, hogy bejussak a bajnoks�gba – Lizi ink�bb mag�nak mondta ezt, mint m�soknak. Zik szem�ben agg�d�st l�tott, Yoh�ban izgatotts�got, Anna pedig k�z�ny�s maradt. Liz fel�llt az asztalt�l, �s megk�sz�nte a vacsor�t.

- Hajr�, �s vigy�zz magadra! – �vta Zik.

- Adj bele mindent, megl�tod, siker�l! – biztatta Yoh.

- T�zre �rj haza, vagy eg�sz �jjel mosogatni fogsz!

Lizinek oda sem kellett n�znie, hogy tudja, ki� volt az utols� megjegyz�s.

A l�ny a balzsamos leveg�ben szapor�n szedte a l�b�t. Pr�b�lta f�kezni mag�t, de futnia kellett az izgatotts�gt�l. Ha most nem siker�l, az �lmomat vesz�tem el �tsz�z �vre – jutott esz�be. Az �st�k�sre n�zett, az �gitest t�k�rk�pe ragyogott a l�ny csillog� szem�ben. M�g od�bb volt, teh�t egy ideig gyalogolnia kellett. Egy erd�be �rt, de nem �llt meg. Tekintet�t az �gre szegezte. V�gre egy tiszt�sra �rt, ahol egy tan�cstag m�r v�rta.

A f�rfit eddig �rny�k takarta, de most el�l�pett a holdf�nybe. Keskeny arca volt, k�k mell�nye, amely fesz�lt izmain. Indi�nszer� fejp�ntot �s tollakat viselt.

- �jra k�sz�nthetem, ifj� Liza – k�sz�nt�tte a f�rfi.

- �s �n is �r�l�k a tal�lkoz�snak, Silva. – Lizi elmosolyodott. – De a nevem tov�bbra sem Liza.

- Itt nem a n�v, hanem a s�m�n erej�t tesztelj�k, Miss Liza. – Silva tov�bbra is Liz�nak h�vta a l�nyt. – A feladat tov�bbra is maradt: meg kell �tnie engem, ami term�szetesen nem k�nny� feladat.

- Azt gondolom. Milyen �j tr�kk�d van?

- Persze, majd mindent sz�pen elmagyar�zunk, hogy az a csinos kis fejed meg�rtse! – kotyogott k�zbe Ez�stsz�rny, a sas szelleme. Lizi nevetett a cserfes sz�j� mad�ron. N�ha �gy �rezte, hogy m�sok szerint � maga hasonl�t Ez�stsz�rnyhoz. R�gen Lizi kiss� vid�mabb l�ny volt, bolondozott, �lte a gondtalan �letet a sok edz�s mellett. Azonban a sz�k�s el�tt p�r h�ttel megv�ltozott, amikor meg�rezte, hogy �tsz�z �v ut�n meg�rett az id� az �jabb S�m�nbajnoks�gra. Komolyabb, mereng�bb lett, de az olthatatlan t�z, mindenki ir�nti szeretet�nek t�ze nem aludhatott ki. Ez a t�z most felperzselte eg�sz lelk�t, �gette, marta, mindezt egy fi� miatt, akin�l v�gre megtapasztalhatta, mit is jelent szeretni, �s szeretve lenni…

- Hah�, kicsik�m, visszaj�ssz ide? – rik�csolt a sas. Liz felkapta a fej�t.

- Bocs�nat, elgondolkodtam – hebegte elv�r�s�dve.

- A gondolataidat most ne tereld el, mert minden intelligenci�dra sz�ks�ged lesz, ha t�l akarod �lni a pr�b�t. L�gy felk�sz�lve! Felelj az er�db�l, vagy b�nh�dj gyenges�ged miatt!

Felelj vagy b�nh�dj! Ezt mondt�k mindig Liz sz�lei is. Figyelj – szidta mag�t. – Ez a d�nt� meccs!

- Mivel te m�r nem vagy �jonc, kezdj�k egyb�l a m�sodik szinttel. Ebb�l m�r tudod, mi lesz. – Silva elmosolyodott. – Szellemek, rendez�djetek!

A sas, a farkas, a tekn�s, a k�gy� �s a bivaly m�s form�t �lt�ttek, �s egy hatalmas totemoszlopp� kapcsol�dtak �ssze. Liz sz�ve kihagyott egy dobban�st. Jaj, ne! – futott �t rajta. Silva a totemcsap�sra k�sz�lt.

A totemcsap�s egy nagyon er�s t�mad�s volt. Ha Lizinek nem el�g er�s a furijokuja, akkor tal�n nem is �li t�l. A l�ny legut�bb egy hajsz�l h�j�n mentette meg az �let�t, de Silv�t nem tudta meg�tni. Minden erej�t latba v�ve m�g egyet t�madott, azut�n m�r nem eml�kezett semmire.

- Santana! Szellemem, egyes�lj�nk! – ki�ltott Lizi, a k�vetkez� pillanatban von�sai ell�gyultak, arca m�s kifejez�sbe szorult. Szinte felvette Santana arc�t. – Santana! V�dj�k ki!

A totemoszlop �ltal k�ld�tt f�nygoly� egyre k�zelebb suhant. A k�zel �ll� f�k megremegtek a hatalmas energi�t�l, Lizinek er�sen meg kellett vetnie a l�b�t, hogy a sz�l ne d�ntse el. Mikor a goly� el�rt hozz�, karjait keresztbe tette maga el�tt. Gyorsan lebukott, mire a g�mb elz�gott f�l�tte, �s nekicsap�dott egy f�nak. Lizi friss leveleket l�tott maga el�tt t�ncolni.

- Ezt kiv�dted – sz�lalt meg Silva. – De most l�ssuk, velem hogyan boldogulsz!

�s an�lk�l, hogy Silva megmozdult volna, egy szellembika kezdett �getni a l�ny fel�. Mi ez? – gondolkodott, de sehogy nem tudott r�j�nni, hogyan ir�ny�thatja Silva a szellemet an�lk�l, hogy egyes�lne vele. Mit csin�l vele? Ha erre r� tudn�k j�nni… - a l�ny egyre l�zasabban gondolkodott, �s k�zben ugr�lt a bika el�tt.

- Kontroll�lja… Szellemkontroll! – ki�ltott diadalmasan Liz, de ez�rt a pillanat�rt nagy �rat fizetett. A bika �jra t�mad�sba lend�lt, szellemszarvai a l�ny has�t tal�lt�k el. Liz an�lk�l, hogy odan�zett volna, tudta, hogy v�rzik, de ezzel most nem t�r�dhet… Harcolnia kell…

- Rendben. Erre r�j�tt�l, most l�ssuk, hogyan boldogulsz vele. – Silva elmosolyodott. – K�t perc.

Gondolkodj, Liz gondolkodj! – a l�ny nem l�tott m�s kiutat, mint hogy ki kell pr�b�lniuk ezt a szellemkontrollt. K�zben egyre f�radtabb lett, hiszen a rohang�l� bika el�l is ki kellett t�rnie. A furijokuja is kezdett fogyni.

- Santana, v�ljunk sz�t! – a l�ny mellkas�b�l el�j�tt Santana, apr� g�mb form�ban. Azt�n alakot �lt�tt.

- �s most mit csin�lunk, Lizi mester?

- Nem tudom… Mi az a szellemkontroll?

Silva cip�je mintha f�nylett volna… Liz tudta, hogy ott tartja Ez�stszarvat, a bikaszellemet.

- Ez ugyanaz, mint amikor egyes�l egy t�rggyal a szellem – jutott a l�ny esz�be. Pillanatnyilag nem volt v�laszt�sa. Levette a nyakl�nc�t �s a kark�t�j�t, majd egybef�zte �ket.

- Santana, a fegyverbe!

Ez ugyanaz volt, mint Lennek az a d�rdaszer�s�ge, Yohnak a kardja – gondolta Liz.

- Egy perc.

- Santana, szellemkontroll! – ki�ltotta Liz, �s Santana szelleme megjelent el�tte. T�madott. Liz �gy �rezte mag�t, mint egy doshi, aki talizm�nnal ir�ny�tja a halott testet, mint egy b�bot. Itt a b�b egy l�lek volt, �s gondolkodott: leter�tette a bik�t, ezzel Silva szellemkontrollja megsz�nt. A f�rfi elmosolyodott.

- Remek munk�t v�gezt�l, b�r majdnem kifutott�l az id�b�l. Ez a ti�d.

Egy or�kulumharangot ny�jtott Lizi fel�. Ennek k�k p�ntja volt, arany kijelz�je, �s valamivel �jabbnak l�tszott, mint az el�z� viadalon.

- Az or�kulumharangod. Hely, id�, ellenf�l, de ezt tudod.

Liz minden erej�t �sszeszedve b�lintott. Az oldal�t felsz�ntotta a szarv, a furijokuja is fogyt�n volt. T�rdre borult, majd kimer�lten lezuhant a f�ldre.

- Szerinted siker�lt neki?

- Nem hiszem… K�l�nben nem �gy n�zne ki.

- H�, �bredezik!

- Sz�lt�l?

- Neked eszedet vette ez a l�ny, esk�sz�m…

- Mi van itt? – k�rdezte Lizi. Annyi tudatosult benne, hogy f�nyes, meleg szob�ban van, az nem, hogy hol.

- V�gre f�l�bredt�l – v�laszolt Zik megk�nnyebb�lten. – M�r egy napja alszol, Csipker�zsika.

- Egy napot �taludtam? �s… hol vagyok?

- Itthon vagy – felelt Yoh. – Silva elk�ldte nek�nk Ez�stsz�rnyat. Az a mad�r el�g ideges�t�.

- �s Ez�stsz�rny sz�lt, hogy itt vagy.

- Ki vagy te? – n�zett Lizi egy kis termet� fi�ra, aki Yoh �s Anna k�z�tt �llt.

- Mortimer Oyamada, de csak Mortynak szoktak h�vni – v�laszolta a fi�.

- Te vagy Morty? Yoh mes�lt r�lad – a l�ny bar�ts�gosan kezet ny�jtott Mortynak. Kezet r�ztak.

Lizi megpr�b�lt fel�lni, de �les f�jdalom has�tott az oldal�ba. Zik szel�den visszanyomta az �gy�ba.

- Na �s siker�lt bejutnod a Bajnoks�gra?

A jelenl�v�k mind r�n�ztek. A tekintet�kben az l�tszott, hogy mindannyiuknak van egy tippje.

- Hajsz�l h�j�n, de bejutottam. De kifogyott a furijokum. – v�laszolta a l�ny. Anna �gy n�zett r�, mintha nem akarna hinni a f�l�nek.

- Te bejutott�l? Az ell�gott edz�seiddel egy�tt? – Lizi elpirult Anna v�dl� szavainak hat�s�ra. Anna b�lintott, odal�pett a beteghez �s lekevert neki egy hatalmas pofont. Liz szeme teleszaladt k�nnyel. Azut�n Anna kiment a szob�b�l. Yoh d�bbenten n�zett ut�na, majd k�vette. Morty is ut�nuk ment.

Zik �s Lizi egyed�l maradtak a szob�ban. A l�ny a k�nnyeivel k�szk�d�tt. Zik �rtetlen�l n�zett r�.

- Ez mi volt?

Lizi sz� n�lk�l, �vatosan felkelt, �s odat�molygott a ruh�sszekr�ny�hez. Kicsit kotor�szott benne, majd kiemelt egy halom, piros-b�zs sz�n� ruh�t. Letette �ket az �gyra, �s elkezdte sz�thajtogatni �ket. L�tszott, hogy frissen mosta �s vasalta.

Els�nek egy vil�gosb�zs, selymes, k�nny� anyagot vett ki. Sz�tter�tette, �s �gy m�r l�tszott, hogy egy piros szeg�ly� k�peny. Azut�n sorban j�tt a t�bbi: egy p�l�, egy nadr�g, egy hossz� ujj� p�l�, egy r�vidnadr�g, egy ing, m�g egy k�peny… Mind hasonl�tott Zik ruh�ihoz.

A fi�nak v�gre leesett. „Az ell�gott edz�seiddel…” Lizi az�rt maradt a szob�j�ban f�l napokig, hogy a v�s�rolt anyagb�l ruh�kat varrjon Ziknek. Ez�rt haragudott r� Anna, hiszen az edz�seket nem csin�lta v�gig. Zik �t�lelte a l�nyt, �s �gy is tartotta, sz�mukra egy �r�kk�val�s�gig.

- Pr�b�ld f�l, hogy j�-e – mondta Lizi, miut�n Zik elengedte. – Vidd magaddal a szob�dba, �s majd gyere vissza.

- Ok� – v�laszolta Zik, felkapta a ruh�kat, �s �tment a szomsz�dos szob�ba.

Lizi addig el�vette a laptopj�t, �s azon j�tszott.

Kis id� m�lva Zik visszaj�tt. Kimondottan m�s l�tv�nyt ny�jtott, mint a r�gi, poros szerel�s�ben. N�mi sz�nv�ltoz�s is t�rt�nt, mert Lizi nem mindig ragaszkodott a „j�l bev�lt” sz�nekhez, hanem �jakat is tervezett. Zik a felesleges ruhadarabokat visszahozta. B�szk�n n�zett v�gig mag�n.

- K�sz�n�m, Lizi – suttogta. – Ez�rt igaz�n nem pofont �rdemelsz.

- �n k�sz�n�m – mondta a l�ny vid�man csillog� szemmel.

Egy p�r nap m�lva Lizi egyed�l volt a h�zban. Zik bev�s�rolt, Anna, Yoh �s Morty pedig moziban volt. Megcs�rrent a telefon.

- Hall�?

- �h, bocs�nat, azt hiszem, rossz sz�mot h�vtam – hallatszott egy meglepett fi�hang a telefonb�l.

- Az nem biztos – Lizi elmosolyodott. – Kit keresel?

- Ren Tao vagyok, �s Yoh Asakur�t keresem.

- Akkor j� sz�mot h�vt�l. Liza Meridell vagyok, itt lakom �n is.

- M�g nem hallottam r�lad. Mindegy, mondd meg Yoh-nak, hogy holnapt�l egy�tt lehetn�nk, mert m�r mindenkinek megvan a j�scseng�je. K�szi!

- Nincs mit, �tadom. V�runk titeket! Szia!

- M�g annyit: mi�rt laksz Yoh-n�l?

Liz �r�lt, hogy csak telefonon besz�lne, �gy a Ren Taonak nevezett fi� nem l�thatta elpirul�s�t.

- Az… az mindegy, nem sz�m�t – dadogta. – Szia!

Azzal v�laszt sem v�rva lecsapta a telefont.

- Ren�k j�nnek? – k�rdezte vid�man Yoh. – Teh�t egy�tt indulunk a S�m�nbajnoks�gra! Mint r�gebben, csak most el�bb tal�lkozunk. Majd kib�k�lt�k valahogy… - n�zett r� Zikre. Testv�re pillant�s�ban benne volt, hogy nem nagyon hiszi. De ha Yoh azt mondta, akkor valahogyan elint�zi, hogy �gy is lesz.

Yoh m�r alig v�rta, hogy �jra tal�lkozzon a r�g l�tott bar�tokkal. Lizi s�rg�tt-forgott, s�tem�nyt s�t�tt, takar�tott, levest f�z�tt, ut�na rohant a boltba egy-egy hozz�val��rt. Szinte ragyogott a h�z, �s a konyh�b�l �nycsikland� illatok lengt�k be a h�zat. Anna v�gre megnyugodhatott, hiszen most m�r igaz�n nem panaszkodhatott a szorgos l�nyra. Zik �j ruh�it nem n�zte j� szemmel, Yoh-nak viszont nagyon tetszettek.

M�snap d�lut�n csengettek, �s Lizi nyitott ajt�t. Egy csapat fi� �s k�t l�ny v�rakozott az ajt�ban. Legel�l Ren �llt.

- Szia, biztos te vagy Lizi.

- Igen, �n vagyok. Gyertek be, Yoh m�r v�r titeket.

Befel� menet mindenki mondott egy szi�t Lizinek, de �ket ink�bb Yoh �rdekelte. A l�nyok viszont ott maradtak vele.

- Te hogy ker�lt�l ide? – k�rdezte az egyik l�ny, azut�n elpirult. – M�g be sem mutatkoztam, Tamara Tamao vagyok, az Asakura csal�d mellett n�ttem fel.

- �n pedig Pilica Racer vagyok, Trey h�ga. – mutatkozott be a m�sik. � fiatalabbnak l�tszott, de nagyon hasonl�tott Trey-re.

- �n Liza Meridell vagyok, de sz�l�tsatok Lizinek. �s csak �gy, v�g�l is ok n�lk�l ker�ltem ide.

- Mint innen mindenki – mutatott k�rbe Tamara. – �s engem csak Taminak szoktak h�vni.

A Tami nev� l�ny b�tortalannak l�tszott, Pilica ellenben hat�rozott volt.

- Gyertek, s�t�ttem s�tem�nyt. Egyetek!

A h�rom l�ny odament az asztalhoz, �s megk�stolt�k a s�tiket. K�zben besz�lgettek, �s Pilica elmes�lte, ki kicsoda �s egy kis besz�mol�t is r�la.

- Az a k�t f�rfi ott, az egyik Ri�, � egy igazi motoros, de agyilag nem valami nagy dolog. A m�sik, az a h�tborzongat� kin�zet�: � VIII. Faust, egy temet�m�gus. Nagyon vesz�lyes, �letvesz�lyes. Azt�n vannak a fi�k: az a barn�bb b�r� Joc�, a „viccmester”, de a humora pocs�k. Az a t�si haj�, amelyiknek egy guan-dao a fegyvere, az Ren Tao, �t m�r ismered valamennyire. Az a z�ld haj� pedig Lyserg, sz�vb�l gy�l�li Ziket, mert meg�lte a sz�leit. – Lizi �sszerezzent a f�ltett-�vott titok k�zel�be nyomakod� mondatra. Pilica k�rd�n n�zett r�, majd folytatta. – Az a k�k haj� pedig a b�ty�m, Trey. R�la is mes�ltem m�r. Ennyien vagyunk. Na �s te ki vagy �s hogy ker�lt�l ide?

Lizi arca �gy n�zett ki, mintha valaki egy nagy tubus paradicsomlevet kent volna sz�t rajta. Azt�n els�padt. �gy �rezte, r�gt�n rosszul lesz.

- �n Lizi Meridell vagyok. �n… �n csak �gy… itt vagyok. Ne… nem hozott… senki. – dadogta zavartan. Pilica szeme el�rulta neki, hogy nem hiszi el. Ez m�g jobban zavarba hozta, v�g�l ink�bb kisietett a konyh�ba, mert az arc�t szinte �gette a forr�s�g.

- Toj�st lehetne s�tni rajtam – s�hajtotta szomor�an. Odahajolt a csaphoz, �s megpr�b�lta leh�s�teni az arc�t. Megn�zte mag�t a t�k�rben. Azt a kis piross�got m�r r�foghatta a melegre. – Egy kam�leon hozz�m k�pest sz�rke – kuncogott, de valaki bej�tt a konyh�ba. Ren Tao volt az.

- Szia – k�sz�nt neki bar�ts�gosan. – M�r besz�lt�nk telefonon, ugye?

- Igen – a fi� nem t�nt �ppen bar�ts�gosnak. Lizi �rdekl�dve figyelte.

- Mit szeretn�l? Hozzak egy kis harapnival�t?

- Igen, l�gy sz�ves. – Lizi m�g elhaladt�ban r�kacsintott Renre, mire � d�bbenten n�zte az ajt�t, ahol a l�ny elt�nt.

Egy�tt �lt a csapat, besz�lgettek, tervezgett�k a csat�ikat, �s j�kat nevettek. Lizi s�rg�tt-forgott, italt hozott, besz�lt, nevetett, szinte a t�rsas�g lelke volt. Azt�n egyszer csak m�ly cs�nd lett. Egy halk kis csipog�s szak�totta csak meg. Mozgol�d�s t�madt, mindenki tudni akarta, ki� a csata. Lizi els�padt: csak � tudta, ki� sz�l. Felrohant az emeletre. Benyitott a szob�ba, ahonnan a ciripel�s hallatszott. Zik �lt az �gyon, a k�peny�nek sz�l�vel a sz�j�ban. N�zte a kijelz�t, majd �rtetlen�l r�pillantott Lizire. A k�vetkez� pillanatban megsz�lalt a l�ny harangja is.

- Nem hiszem el, mindenkinek csat�t osztanak? – de mikor megn�zte az ellenfelet, az este folyam�n sokadszor els�padt, de most �gy n�zett ki, mint akinek egy csepp v�r sincs az ereiben. – Ez nem igaz… - ny�gte d�bbenten. A kijelz�n ez �llt:

A l�ny megr�zta a fej�t, majd elnevette mag�t.

- Hogy tudsz te m�g most is nevetni? – k�rdezte sz�ntelen hangon Zik.

- Ez �j�t�s, de nagyon j�! Minden ellenf�lr�l ismertet�s! N�zd: r�lad azt �rja, hogy nem kell bemutatni! H�res vagy! – kacagott tov�bb.

- H� de vicces – morogta Zik rosszkedv�en. – Ha veled megk�zd�k, akkor valamelyik�nknek vesztenie kell. – Zik m�lyen a l�ny szem�be n�zett. – Teh�t, nem k�zdhetek veled.

Lizi egyb�l elkomolyodott.

- Nem, nem adhatod f�l, mert nem engedem. K�zdeni fogunk, �s gy�z a jobbik. – majd mosolyogva hozz�tette: - Ami persze �gyis �n leszek.

- �gy van – csengett Lizi h�ta m�g�tt egy ijeszt�en ismer�s hang. Majd a l�ny egy hegyes valaminek a v�g�t �rezte a h�t�n. S�hajtott egyet.

- Rendben, Ren, lebuktunk.

- Honnan tudod, hogy �n vagyok?

- Ne h�ly�skedj, megjegyeztem a hangodat. Besz�lt�nk m�r egy p�rszor.

- Hagyjuk ezt, most nem ez a fontos. Hanem az, hogy � mit keres itt. – �ll�val Zik fel� b�k�tt.

- Semmi k�z�s hozz�! – Lizi Zik el� l�pett, �s d�h�sen Ren szem�be n�zett. – Yoh megengedte, h�t itt van!

- Yoh megengedte? – h�ledezett Ren. – YOH!!!

Az ord�t�s szinte megr�zta a falakat, �s a folyos�n l�ptek zaja hallatszott. Lizi �jra els�padt. Tudta, hogy az eg�sz banda ide fog j�nni. Az ajt�nak vetette a h�t�t, majd f�lm�rte, mit tehetne.

- Semmi baj nincs! Itt vagyok! – kiab�lta Lizi megnyugtat�nak sz�nt hangon, de ink�bb k�ts�gbeesettnek hangzott.

- Mi az hogy semmi baj? Zik van itt! – kiab�lta mag�b�l kikelve Ren.

Az ajt�n a d�r�mb�l�s abbahagyott. Lizi �s Yoh az ajt� k�t oldal�n pr�b�lta megnyugtatni a t�bbieket. Azt�n egy er�s l�k�s majdnem ell�kte Lizit az ajt�t�l. A l�ny felm�rte a szob�t. Egy asztal, rajta egy narancsokkal teli t�l… Nem messze t�le pedig Ren. Lizi d�nt�tt: elugrott az ajt�t�l, r� az asztalra, felkapott egy narancsot, majd egy �gyes ugr�ssal a b�tort keresztben az ajt� el� r�gta. K�zben Rent a f�ldre l�kte, �s a tov�bbi kiab�l�s megakad�lyoz�sa v�gett a narancs fel�t a sz�j�ba dugta. Ren sz�lni sem tudott a d�bbenett�l, hogy egy l�ny a f�ldre k�nyszer�tette. Pr�b�lt felkelni, de Lizi er�sen a padl�hoz szor�totta a karjait.

- Nincsen semmi baj! – kiab�lta Lizi a kintieknek. – Ren kicsit beverte a fej�t. Nincs itt senki rajtam �s Renen k�v�l!

Az asztal megadta mag�t, �s a fi�csapat szinte beesett a szob�ba. Mindannyian elk�pedtek: Ren a f�ld�n, sz�j�ban egy naranccsal; Lizi mellette �l, �s a f�ldre szor�tja, Zik pedig t�nyleg ott �ll �s �rdekl�dve figyeli a jelenetet. Yoh nyelt egyet; tudta, most m�r elker�lhetetlen a balh�.

- Mi a fene folyik itt? – k�rdezte Trey, minden sz�t k�l�n hangs�lyozva.

- H�t… - Liz megszeppenve elhallgatott, majd Yoh-ra n�zett. Ren kihaszn�lta ezt a pillanatot, kiverekedte mag�t a l�ny szor�t�s�b�l, kik�pte a narancsot, majd fel�llt. Gy�l�lett�l izz� szemei Ziket n�zt�k.

- R�gen tal�lkoztunk. – Liz meglepetten kapta arra a fej�t. Hogy tud Zik m�g most is ilyen nyugodt hangon besz�lni? – Az�ta nem sokat v�ltozott a haragod, Ren.

- Te velem nem besz�lsz �gy! Baso… - hirtelen megmerevedett, majd t�rdre esett.

- Nyugi, egy perc �s mag�hoz t�r. – jelentette ki Liz a fi�k d�bbent arc�t l�tva. Az t�rt�nt ugyanis, hogy am�g Rent lefoglalta az ellens�ge, Liz teljes er�vel h�tbav�gta. R�ad�sul 100% elfogad�sban, ami azt jelentette, hogy a szelleme erej�t is k�lcs�nvette. Szeg�ny fi� nem csoda, hogy egy ny�g�ssel elter�lt. – Nem lesz semmi baja – ism�telte a l�ny, hogy megnyugtassa a csapatot.

- Te kis… - morogta Trey, majd Korit belek�ldte a snowboardba.

- �llj!

Zik, aki eg�sz v�gig h�tt�rb�l n�zte az esem�nyeket, most Lizi el� l�pett. Arca olyan kifejez�st �lt�tt, amit Yoh csak akkor l�tott, amikor legut�bb k�zd�ttek. Azt a d�h�t l�tva Trey is kiss� elbizonytalanodott.

- Senki nem ny�lhat hozz�, k�l�nben a T�z Szellem�vel gy�lik meg a baja!

Lizi meglepetten pislogott ki a h�ta m�g�l, de a k�vetkez� pillanatban an�lk�l, hogy h�tran�zett volna, kir�ntotta Ren kez�b�l a guan-daot.

- Mondtam m�r Ren, hogy velem ne h�ly�skedj – mondta a l�ny, mik�zben mosolyogva h�trafordult. – Ezerszer jobban k�pzett vagyok n�lad, �s olyan k�pess�geim vannak, amikr�l a legt�bb ember csak �lmodik. Majd ha nem akarsz meg�lni, tal�n elmes�lem.

- Nem vagyok r� k�v�ncsi – morogta az eml�tett, de fegyver n�lk�l nem sokat tehetett.

- Ne t�rj�nk el a t�rgyt�l. Akarsz Lizit�l m�g valamit? – k�rdezte Zik g�nyosan Treyre mosolyogva.

- Mit v�ded azt a kis vakarcsot? Ki � neked? – k�rdezte Trey, mert jobb nem jutott esz�be.

- A bar�tn�m.

Trey kez�b�l kiesett a snowboard.